Én is meguntam a politikát! Ti nem?

A Caţavencu újságot olvasgatva rábukkantam Liviu Mihaiunak újabb remekművére.
Cikkében a mai román politikát jellemzi. Azt a politikát, amelyik zsenialitása abban áll, hogy az elmúlt 17 évben milliószor "újraszerveződött" és "újramodernizálódott" anélkül, hogy valamirevaló ideológiai, hozzáállási változás történt volna benne. Pont olyan ez a politika, mint a hegyi paraszt, amelyik beköltözik a városba, gúnyáját zakóra váltja, kucsmáját kalapra, botját sétabotra, de ugyanúgy hörög és köpik, káromkodik és lökdösödik a kenyérüzlet előtti sorban, mint azelőtt. Ugyanaz a neokommunista viselkedés jellemzi az elmúlt 17 év politikáját, a fejlődés csak a felszínt, a látszat szintjét érte. A román politika patak mederben levő kavics: évtízedeken keresztül mossa, alakítja, formálja, újraformálja a patak vize - a modern politikai, közéleti ideológiák sokasága -, de ha kettétörjük, azt látjuk, hogy a kavics belseje száraz, nem hatolt bele a víz, tartalomban semmit sem változott. Tiszta Colgate reklám ez a politika. Disznólábbal mennek képviselőink az európai fórumokba... akármilyen hosszú nadrágot vennének, csak kilóg alóla a patájuk.
A tartalomváltozás nélküli sokszoros imidzsváltás a román politika remekműve és ezt nagyon röviden, frappánsan és sok szemléltető példával jellemzi Mihaiu.
A szóban forgó cikk címe: "Voi nu v-ati saturat (inca) de politica?" Olvassátok el, adjátok tovább és tegyétek ti is azt, amit ő tesz, meg én és még sokan rajtunk kívül: kapcsoljátok át a kanálist... vagy ahogy Hófi mondta: ez nem kanális, ez csatorna; a kanálisba ennyi szar nem fér bele.

Na lássuk, ki is szeret öntözni avagy nedvesedni

Annyiszor s annyi embertől hallottam, hogy a töke (vagy mása) tele van a húsvéti öntözéssel illetve azzal, hogy mindenféle büdös/kevésbé büdös/illatos löttyel legyen leöntve s, hogy a nap végén egyszerre bűzlődjön millióféleképpen.
Ez mind szép és jó, de ezen emberek nagyja mégis végigjáttsza ezt a játékot... DE miért, ha annyira nem szereti? Vagy lehet, hogy mégse utállja épp annyira?
Végülis az egésznek a lényege az indokolt s elnézett részegedés, flörtölés a csajok szobájában s persze egy jó kis sütiharácsolás. Ja, s ne felejtsük el, hogy ilyenkor találkozunk a régi barátainkkal/barátnőinkkel, akiket épp, hogy el nem felejtettünk... s milyen jól esik elbeszélgetni velük, feleleveníteni a majdnem elfelejtett régi élményeket. Vagy nem?
Biztos, hogy nem szeretitek ezt az ünnepet/kifogást?
A 360 fakómon szavazhatsz is az igenre, a nemre avagy a "fogalmam sincs"-re.