Szépen körvonalazott "Huzat"

A vakációban voltam Károlyban s többek között Pepy barátomat is meglátogattam.

Pepy egy nagyon tehetséges grefkós srác, akinek fő foglalkozása Várad kifestése. Másodfoglalkozásban rap számokat ír, amelyeknek az NKMCS együttesben ad hangot harmadmagával. Harmadfoglalkozásban következetesen koptatja deszkás cipőjét a deszkáján. Ezek mellett 2005 őszén másodjára szervezte meg a károlyi Rap Parlament fesztivált, ahol, a koncertek mellett (Sub Bass is fellépett), volt grefkóverseny, meg brakedance bemutató is.
Látogatásom alkalmával megkértem Pepyt, hogy örökítse meg a becenevemet á la grefkó. Azt mondta, hogy nagyon szívesen megteszi, de egyáltalán nem örült annak, hogy szimpla, minden nebuló által kiolvasható műt kértem... úgy érezte magát, mint egy madár, akinek ("aminek" lenne helyesen, de én nem nézem tárgyaknak az állatokat!) félig levágták mindkét szárnyát és feldobták a levegőbe repülni. Végülis beismerte, hogy tényleg nebuló vagyok ilyen téren (csakis ilyen téren!) s hiába készít nekem egy profi grefkót, mert azt akkor se fogom tudni kiolvasni, ha előre tudom, mit ír benne... :D Továbbá a szóban forgó mű látható:

Ugye, hogy érti magát a művészúr?

Válasz Magyari-Vincze Enikőnek

A válasz tárgyát Magyari-Vincze Enikőn blogcikke képezi... klikkelj a címre, ha el akarod olvasni. A szóban forgó nyílt levelet meg ide kattintva lehet megnyitni (maga a levél alul található).

Egy dolgot igazán ne m tudok megérteni: miért nem tud az erdély magyarság egységesen, összetartóan s egymást segítve fellépni? Miért kell mindig a honfitársaink munkáiban a hibát keresni, azt a hibát, amivel megadjuk a “románoknak” azokat a kifogásokat, melyek segítségével kibújhatnak azokból az időnként egészen szorító helyzetekből, amelyeket ezen honfitársaink munkái állítottak fel? Mi lenne, ha egyszer nem a mellettünk levőt kommentálnánk, gúnyolnánk és tetteiben gátolnánk, hanem megpróbálnánk pszichológus szemmel nézni tettét és Igazi pedagógus módra a jó kerékvágásba terelni!? Ezzel egyszerre három dolgot érnénk el:
1. az illető tanulna tőlünk; ha tényleg jól cselekedtünk, lehet, hogy még köszönetet is mondana nekünk s nem azon gondolkozna, hogy hogyan fizesse vissza a kapott sértést,
2. mi is tanulnánk tőle, mert mindenkitől, de mindenkitől van mit tanulnunk (…mert sajnos senki sem tökéletes),
3. közösségünk sokat nyerne ebből, mert csodálatos módra sokat elérnénk abból, ami pillanatnyilag lehetetlennek tűnik.
További kérdésem: miért baj az, ha egyesek sokat nyernek maguknak miközben jót tesznek az őket körülvevőkön? Továbbá: miért kell egyből bűnösöknek nézni a gazdag jótevőket s isteníteni azokat, akik éhen hallnak miközben másokon segítenek? Szerintem nem csak a szegény ember lehet egy karakán ember. Van, aki másképp látja ezt a tényt?
Én egy kicsit általánosabban látom az adott helyzetet. Szerintem itt nem csak egy akármilyen egyetemről van szó, hanem arról az egyetemről, amelyiket elvették tőlünk. Szó van azokról a jogainkról, amelyeket nem vesznek számba, és igen, szó van a büszkeségünkről is!
Szerintem jól tette a BKB, hogy elküldte a témában forgó levelet. Ebben a levélben a BKB egy olyan dolgot kér, ami teljesen természetes, amit joga az erdélyi magyarságnak kérni és megkapni. Véleményem szerint a Bolyai Egyetem visszaállítását nem is kérni-, hanem egyenesen követelni kellene. Szerintem itt az ideje a határozott fellépésnek. Vagy tétlenül akarunk várni még 15 évet!?
Kérem ennek a válasznak az olvasóit, hogy először próbálják obiektíven értékelni a véleményemet és csak utána keressék a kigúnyolási lehetőségeket. Igen, igazuk van: nincs semmi felsőfokú képzettségem (csak egy elsőéves jogi hallgató vagyok, és nem is a Bolyain…), úgyhogy semmi jogom beleszólni a “nagyok” dolgába… bocsánat, hogy létezem.

Az első bejegyzés

Gondoltam egy nagyot s nekikezdtem balblogot indítani a freeblog.hu honlapon, de mivel valaki eltulajdonította a nevem (milyen emberségtelenség), hát muszáj volt átpártoljag a Bologgerr blogszolgáltatóra...
De nem bántam meg!